Homokbödöge község története

A település a Bakonyalján fekszik, Pápától 13 km-re.

A település neve (Bödöge) a szláv Budigaj személynévből származik. Feltételezések szerint a honfoglalók szláv népeket találtak a környéken, akik később beolvadtak a magyarságba.

Első írásos említése 1243-ból, első okleveles említése 1373-ból származik, Bödöge néven. A 14. században két részre szakadt, Egyházasbedeghére és Homokbödögére. A település lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől; ekkor 1610-ig elnéptelenedett. Ezután többször cserélt gazdát. A falu lakóiból 1848-ban 82-en jelentkeztek a nemzetőrségbe, majd később 19 újoncot soroztak be a honvédseregbe. A 19. század végén HomokBödöge néven kisközség volt Veszprém vármegye pápai járásában, 1209 magyar lakossal. A település lakói közül az első világháborúban 44-en, a második világháborúban 28-an estek el. 1956-ban sokan elmenekültek külföldre.

Szeghalmy Gyula így ír a településről az 1937-ben kiadott Dunántúli vármegyék című; könyvében: "Nagyközség a pápai járásban. A határ egyik része dombos, másik része sík. A régi község valószínűleg Pusztabödöge nevű dűllőben feküdt. A török időben elpusztul. Uj lakósai a szomszéd községből származtak, németajkuak, de lassan elmagyarosodtak. Homokbödöge nevét valószínűleg homokos talajáról kapta. 1828-ban 1169, 1836-ban 1310, 1851-ben 1250 lakósa volt. Ma a lélekszám 1154, a házak száma 268. Lakói 3 német kivételével mind magyarok, kik közül 444 a r. kath., 2 a g. kath., 231 a ref., 462 az ág. ev., 15 az izr. egyházak hívei. Területe 2690 k. hold. Az összes gazdaságok száma 495, melyek közül a két legnagyobb 50-100 holdas birtok. Foglalkozás szerint 986 lakósa őstermelő, 83 iparos. A többi foglalkozási ág igen kevés számmal van képviselve.